A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint Kína nemcsak a tiszta energia világelsője, hanem a globális zöldátmenet legfőbb alakítója is. Technológiai innovációival, hatalmas beruházásaival és domináns ipari jelenlétével meghatározza a fenntartható fejlődés irányát.
Kína célja, hogy 2030-ra elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, amelyet követően csökken az évente a hatalmas ország által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. Sőt, 2060-ra már karbonsemlegessé is válna az ázsiai nagyhatalom. Az elmúlt években példátlan ütemben növelte a megújulóenergia-termelését, az akkumulátorgyártását és az elektromosjármű-piacát, miközben globálisan is egyre meghatározóbb szereplővé vált a fenntartható technológiák terén.
Kína 2023-ban a világ elektromosjármű (EV)-értékesítésének a 60 százalékát adta, ezzel dominálva a fenntartható közlekedési piacot. Az ország a világ legnagyobb akkumulátorgyártója is. Jöjjön pár döbbenetes adat.
Bár az akkumulátoros áramtárolás segíti az energiarendszerek stabilizálását, nem jelent teljes körű megoldást a hosszú távú energiatárolásra.
A 2024-ben a világon összesen legyártott 1,5 GW-nyi kapacitású lítiumakkumulátor a teljes globális elektromosenergia-termelésnek csupán a 0,000005 százalékát tudná eltárolni. A megújuló energiaforrások ingadozásának kiegyensúlyozásában – bár bőven hibahatáron belül van az akkus energiatárolás – mégis fontos szerepet játszik, rövid távon (2-3 órás időtartamban) enyhítve a termelési hullámzásokat.
A hidrogéntechnológia egyre nagyobb teret nyer Kínában, hiszen ez az ország ad otthont a világ legnagyobb zöldhidrogénprojektjének. Mi több: a hidrogéntöltő állomások 40 százaléka is itt található, elősegítve a hidrogénüzemű járművek terjedését.
Kína 2023-ban annyi napelemet telepített, mint amennyit a világ egy évvel korábban összesen. A múlt év első felében 28 százalékkal több napenergia-kapacitást bővített, mint az előző évben, ami szám szerint 1206 gigawatt szél- és napenergia-kapacitást jelent, ezzel hat évvel előbb teljesítette a 2030-ra kitűzött 1200 GW-os célt. Egy másik adat, a Global Energy Monitor elemzése szerint
Kínában 2023 márciusa és 2024 márciusa között több napelemet telepítettek, mint az előző három évben összesen, és többet, mint a világ többi részén együttvéve 2023-ban.
Ha a fenti adatok nem győztek volna meg bennünket, akkor nézzük a további tényeket:
Új-Zéland példája jól mutatja Kína dominanciáját a zöldtechnológiák terén: 2023-ban az ország napelemes berendezéseinek a 89 százalékát Kínából importálta. Ám természetesen hasonló trend figyelhető meg más régiókban is, például Zimbabwe vidéki közösségei szinte teljes egészében kínai napelemekkel biztosítják az energiát. De Mexikótól Thaiföldig egyre népszerűbbek az ázsiai országban gyártott elektromos járművek is, mivel olcsóbbak és megbízhatóbbak, mint más gyártók alternatívái.
Talán néhányan még ma is úgy gondolják, hogy Kína a mesterséges intelligencia (MI) terén le van maradva. Ám épp az ellenkedője igaz: az MI-automatizáció ma már katalizátorszerepet játszik az energiafelhasználás optimalizálásában:
A zöldátmenet óriási gazdasági lehetőségeket teremt, és Kína e téren is vezető szerepet játszik, hiszen 2030-ig várhatóan 40 ezer milliárd (!) dollárt fektetnek be világszerte fenntartható gazdasági stratégiákba. Nem véletlen, hogy a hongkongi tőzsde (HKEX) új szabályokat vezetett be a zöldtechnológiai vállalatok tőkéhez jutásának támogatására.
Kína az elmúlt években ráadásul példa nélküli ütemben növelte a zöldenergia-termelését és a technológiai fejlesztéseit, amelyek nemcsak a saját klímacéljait támogatják, hanem az egész világ számára elérhetőbbé, olcsóbbá teszik a tisztaenergia-megoldásokat.
Az egyre olcsóbb kínai napelemek, elektromos járművek és akkumulátorok végső soron látványosan segítenek más országoknak is csökkenteni a kibocsátásukat és fenntartható gazdasági modellekre váltani.
A jövő útja világosan látszik: a zöldátmenet egyértelmű központjává mára Kína vált, ahol a megújuló energiák fejlesztése és az innovatív fenntartható technológiák tovább gyorsítják a globális energiafordulatot, amelyet ráadásul immár a nukleáris energia térnyerése is támogat.
(Források: WEF; Energy Watch; IEA)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.